2016. január 11., hétfő

13. Rész - Hiányoztál.


Reggel késve keltem ki az ágyból, nem aludtam sokat mivel azokon kattogott az agyam amiket Harry mondott. Sietve szaladtam a fürdőbe hogy megmoshassam az arcomat és megfésülködjem, szemeim tágra nyíltak ahogy láttam alattuk a táskákat. Igyekeztem gyorsan rendbe szedni magamat, megfésülködtem és befontam a hajam lazán, kis sminket tettem fel hogy eltüntessem a sírásom nyomait.

-

Harry szemszöge.
Visszatekintés 5 évvel korábbra.

Szapora légzéssel kaptam fel  cipőimet, ezután megfogtam a kis húgom csizmáját aki most 8 éves. Sietve adtam rá a gumicsizmáját és a kabátját, majd a sálat és a sapkát.
- Harry, elfelejted a kesztyűt!
Mondta halk hangon és felém nyújtotta kis kezeit. Szótlanul adtam rá a kesztyűket is majd megpusziltam az arcát és a konyhába mentem ahol anyám sírt, apám meg elhordta mindennek. Egy táskába élelmet pakoltam és üdítőt ami kitart Londonig, majd felvettem a húgomat aki a konyha felé jött és befogtam a fülét, ne hallja a trágár szavakat. Kint esett a hó és a lábnyomom megmaradt a magas hóban. Beraktam a gyerekülésbe Tracy-t és becsatoltam őt, mellé dobtam a táskát amiben kaja volt. 
- Ha éhes vagy egyél, mindjárt jövök! - Pusziltam meg az arcát és becsuktam az ajtót majd bementem a lakásba és anyát felhúztam a székről amit ült, átölelt. Mikor apa kiabált velem, hogy még is mit képzelek és mit csinálok nem válaszoltam. Kisegítettem anyát az autóhoz és ő az anyós ülésre ült. Sietősen kocogtam át a vezető üléshez és ahogy beültem már indítottam a kocsit és gázt adtam. Menet közben becsatoltam magam és anyára pillantottam aki szipogott.
- Hova megyünk? - Hangja remegő volt, lesütötte szemeit.
- El innen, anya. Elegem volt abból ahogyan beszél veled, és velünk.
Szorítottam meg a kormányt kicsit ahogy mérges lettem, az utat figyeltem miközben vezettem. El hagytuk a Saint Louis  feliratú táblát és kikanyarodtam az autópályára. Anya a kis húgommal beszélt suttogva, hogy megnyugtassa őt. Pár óra vezetés után megálltam a reptére előtt és kiszálltam, anya is Tracy-vel együtt. A zsebpénzemből kifizettem a jegyünket és, hogy át vigyék a kocsimat is Londonba. Kis korom óta nem költöttem el a zsebpénzem, mert mindig is az volt az álmom, hogy majd ha megtalálom az igazit arra költöm a pénzt, hogy elveszem feleségül és veszünk egy házat. De most fontosabbra kell a pénz, hogy a családom biztonságban legyen. Szörnyű érzés volt ott hagyni a barátaimat, és a lányt akibe már kiskorom óta bele vagyok zúgva de sosem mertem neki bevallani mit érzek iránta. Akkoriban volt egy barátja, egy igazi seggfej. Tudtam, hogy megcsalja a lányt de nem mertem oda menni hozzá és elmondani neki az igazat mert leblokkoltam akárhányszor megláttam őt és a közelébe akartam menni. Egy suliba jártunk de nem egy osztályba, én egyel fölötte jártam. Mindig is tetszett, hogy alacsony, nagyon kis édes volt a kis termete és sokszor elképzeltem milyen lenne ha az a kis test az én karjaimba bújik nem pedig a seggfej Ben karjaiba aki meg se becsülte azt a lányt.

London, tanév eleje.
Harry szemszöge még mindig.

Majd nem elbotlottam a táskámban mikor megláttam egy lányt. Olyan volt mint ő, teljesen olyan volt. De nem lehet, ő Saint Louis-ban lakik. Tetőtő talpig végig mértem, ha ő az akkor megváltozott. nőiesebb lett és megnőtt a haja is. Nagy boci szemei csillogtak ahogy rám nézett tengerkék szemeivel, ez ő. Elisha. Sosem felejteném el azokat a gyönyörű kék szemeket amiket oly sokáig bámultam éveken keresztül az iskolában. Valószínűleg ő nem ismert meg mert elsétált mellettem nyugodt szívvel és egyedül leült egy padra. Lisa betámadta őt és ahogy láttam csak ő beszélt mint szokott bezsongva, Elisha csak bólogatott és néha elmosolyodott. Lehuppantam melléjük a padra mire mindketten felém pillantottak, azt hiszem elég bátorságot szereztem az évek alatt, hogy most már lépjek felé. Csak Jessica a probléma mert tuti nem fog rólam leszállni, főleg ha meglátja, hogy Elisha bejön nekem. Nagyon is bejön és nagyon hiányzott nekem.

* Elisha szemszöge, napjainkban *

Eljött az utolsó nap a suliban, mielőtt elkezdődne a nyári szünet. Egész jól zártam az évet a jegyeimet tekintve, és többet az igazgatói irodában sem ültem és Harry-vel sem beszéltünk már. Ő jól meg volt a barátnőjével akivel mindennap a suli előtt találkoztak, én pedig magamba roskadva néztem őket. Hányinger fogott el mikor bele gondoltam, hogy Harry csak szórakozott velem végig és semmit nem gondolt komolyan. Ma lesz Zayn szülinapja amit megígértem, hogy ott leszek mert még Zayn is könyörgött, hogy menjünk. Egy fehér converse cipőt vettem fel, egy rövidnadrágot és egy egyszerű felsőt. Lisa egy egyszerű sport cipőt vett fel, egy rövidnadrágot ő is és a kedvenc pólóját. Hajunkat begöndörítettük és minimális sminket fel rakva elindultunk Zayn házához, miután megfogtuk az ajándékainkat amiket vettünk. Én egy parfümöt vettem és egy festék szettet, Zayn imád rajzolni és graffitizni. Lisa egy sapkát vett neki és egy nyakláncot, ő jobban ismeri már mint én. Mikor oda értünk fények borították be a házat ahol már dübörgött a zene. Bementünk és elég sok ember volt akiket alig ismertem, de néhányat felismertem. Már eléggé részegek voltak, elmosolyodtam mikor megláttam Zayn egy koronában és egy szalaggal magán, hogy ő a szülinapos.
-Hey, El, Lisa. Sziasztok!-Ölelt át minket mosolyogva.
-Mi ez a korona?-Nevettem és megnéztem a rózsaszín koronáját.
-Liam hozta nekem.-Nevetett majd a srácra mutatott aki egy lánnyal táncolt.
-Jól áll.-Nevettem és jobban körbe néztem, mikor megláttam Harry-t a gyomrom összeszűkült.
-Helló, csajszi!-Hallottam ahogy valaki hozzám szól, megfordultam és David vigyorgott rám.
-Szia, David!
Mosolyogtam rá, beszélgettünk kicsit és Lisa is egy pasival beszélt bár fogalmam sincs ki az. David hívott táncolni így mentem vele szívesen. Addig se Harry-t bámulom, David egész jól táncol. Néha nevettem mozdulatain. Az este része elég jól bizonyult, oda adtuk Zayn ajándékit aminek eléggé örült, majd ők leültek filmet nézni. Nem is tudtam, hogy Zayn-nek van vetítő szobája. Mielőtt bemehettem volna én is egy erős kéz húzott vissza és Harry-vel találtam szemben magamat.
-Beszélnünk kell.-Motyogta és az emelet felé húzott.
-Nincs miről beszélnünk, Harry.-Mondtam majd felvont szemöldökkel néztem ahogy betolt egy szobába, gondolom Zayn szobája.
-Sajnálom, és annyira sajnálom. Elisha, én nem akartalak megbántani és aznap este mikor felhívtál elküldtem Jamie-t.-Mondta halkan, a szemembe nézett végig.
-Hogy bírsz a szemembe hazudni?-Néztem rá felháborodottan és kezem az arcán csattant.-Tudod kivel szórakozz, Styles.-Motyogtam.-Láttalak titeket, a mai napig láttalak titeket a suli előtt ölelkezni.-Könnyeimmel küszködtem.
Elisha, annyira hiányoztál nekem. Te már biztosan elfelejtettél engem, de Saint Louis-ban eléggé sokáig jó barátok voltunk...sőt talán több is mint barát.
Mondta Harry mire ajkaim "o"-t formáltak ledöbbenésemben. Egyből el is felejtettem a barátnőjét, új életet akartam kezdeni így mindent elfelejtettem. Az első napon mikor megláttam Harry-t ismerősnek tűnt nagyon de eléggé megváltozott azóta így nem is gondoltam bele jobban. Harry az arcomat fürkészte, és én a nyakába ugrottam szorosan ölelve akkori legjobb barátomat.
-De te hagytál ott, Harry..-Sütöttem le szemeim, egyik napról a másikra eltűnt és többet nem láttam.
-Sajnálom, El.-Mondta halkan a nyakamba és a hajam simogatta, könnyeim lefolytak az arcomon, úgy hiányzott már nekem Harry.