12. Rész - Hazugságok és titkok.

Reggel arra keltem, hogy Mama a nevemet szólít és a vállamat bökdösi. Lassan kinyitottam a szemeim, bár kissé zavart a napfény.

- Miért aludtál az udvaron? Kényelmetlen az ágy? - Sóhajtott és a tálcán amit az ölembe tett pirítós volt.

- Melegem volt bent. - Motyogtam és elvettem egy szelet pirítóst.

- Egyedül kell majd haza utaznod, apád elmesélte mi van vele és anyáddal. - Tűrte el a hajamat a fülem mögé.

- Igen, tudom. - Sóhajtottam és a kakaóba ittam. - Apa hol van most?

- Elment bevásárolni holnap estére. - Mosolyodott el. - Sütögetünk kicsit mielőtt még elmész.

- Mama, nem akarok Londonba menni vissza. - Néztem a kakaómat nagyot sóhajtva.

- Miért nem, kicsikém? Mindig is oda akartál költözni. - Nézett rám és felemelte a fejem az államnál fogva.

- Bele szerettem egy fiúba. - Sütöttem le szemeim.

- Miért nem mész oda hozzá? - Ült le mellém.

- Elég bonyolult a kapcsolatunk, és akárhányszor elmondanám neki mit érzek mindig barátnője van vagy éppen haragban vagyunk. - Nevettem halkan ahogy eszembe jutottak az emlékek.

- Akkor próbálj meg csak a barátja lenni! - Mosolyodott el.

-

A haza utam Saint Louis-ból könnyebben ment mint gondoltam, de 3 nap múlva suli szóval mérges is vagyok, hogy ilyen hamar elment a szünet. Lisa hívott már jó párszor de a repülőn nem lehet bekapcsolva mobil szóval haza felé mindent elmesélt és én is neki. Otthon anyával sokat beszélgettünk ez elmúlt egy hétről és megbeszéltük, hogy mikor utazom apához Saint Louis-ba.

- Amúgy még távol voltál volt itt egy Harry nevű fiú. - Pillantott rám anya miközben újságot olvasott. Szemeim tágra nyíltak.

- Mi? Miért? Mit akart?

-Veled akart beszélni, de mondtam neki, hogy elutaztál. - Vont vállat. - Ő az udvarlód?

Nevettem anyám kérdésén. Én és Harry? Soha.

- Nem, barátnője van. Fogalmam sincs mit akart tőlem. - Piszkáltam a lekopott körömlakkot a körmömön.

-

A szünet utáni első órán kémia dogát írtunk, én hátul ültem az ablak mellett, Harry középen, Lisa pedig valahol elől. Mikor pisszegést hallottam oldalra fordítottam a fejem lassan.

- Mit akarsz? - Suttogtam alig hallhatóan.

- Nem tanultam, segíts! - Suttogott ő is.

- Tudtál volna tanulni ha nem az új barátnőddel vagy. - Forgattam meg a szemeimet. 

Válaszomra felvonta szemöldökét. - Féltékeny vagy? - Csikarta ki a fogai közül.

- Nem. - Forgattam meg szemeim. - Csak tanulhattál volna..

- Mr. Styles, Mrs. Dallas. Mindketten elégtelen a dolgozatuk. - Vette el tőlünk a tanár a dolgozatot.

- Mi?! - Néztem hülyén. - Ne már! - 

Akadt ki Harry is, óra után kiviharzottam a teremből de elém vágott a folyosón.

- Miattad 1-es lett a dogám! - Néztem rá hülyén, és kikerülve őt mentem utána.

- Ha nem féltékenykedsz elmondtad volna a választ és mindkettőnk dogája jó lett volna. - Jött utánam, utálatos hangnemben beszélt velem.

- Elegem van belőled, Harry! - néztem a szemébe, kissé felemeltem hangom mire ő meglepődött.

- Miért is? Tudtommal semmi rosszat nem követtem el ellened.

- Szórakozol velem, és az érzéseimmel.. - Halkultam el mikor láttam, hogy mindenki minket néz.

- Mindenki tudja, hogy Harry sosem csajozik. Csak a lepedőt gyűri a lányokkal miután elhiteti velük, hogy szereti őket. 

Nevetett egy srác és megveregette Harry vállát, a szemeibe néztem és éreztem hogy forró könnyek gyűlnek a szemembe. Ezek szerint akkor végi csak szórakozott velem és semmit nem gondolt komolyan, hogy is hihettem neki. Mély levegőt vettem és remegve fújtam ki miközben elviharzottam mindenki mellett a folyosón és lefelé siettem a kijárat felé. Friss levegőre van szükségem és egy eldugott helyre ahol kisírhatom magam. 

Ahogy hátra néztem a focipályán végig sietve senki nem jött mögöttem.. Miből gondoltam, hogy Harry majd megakarja magyarázni ami történt. Leültem egy nagy fa tövébe és útnak eresztettem könnyeimet, homlokom a térdeimre tettem és a lábaim átöleltem a kezemmel. Órákat ülhettem ott és sírtam, mindent végig gondoltam ami eddig volt köztünk Harryvel. A fejem a fának döntöttem mikor éreztem hogy elered az eső és az eső cseppek az arcom áztatják és keverednek a könnyeimmel. Hamar idő alatt lett a csepegésből sebes eső és a hajam teljesen vizes lett a ruháimmal együtt. Összerándultam mikor erős kezeket éreztem a csuklóimon, lassan kinyitottam szemeim ahogy az a valaki felhúzott a földről. Harry. Kissé pislogtam, hogy felfogjam mi is történik éppen, ő rám tette a kabátját és maga mellett húzva ment a foci pálya kijárata felé ami a parkolóba vezetett. Mikor a kocsijához értünk kinyitotta az ajtót és besegített majd becsatoltam a biztonsági övemet, eközben az én könnyeim ismét az arcom áztatták. Becsukta az ajtót és ő is beült, könnyeim megállhatatlanul potyogtak tovább és halkan szipogtam. A legördülő cseppeket letöröltem az ujjammal és az ablakon bámultam kifelé. Kellemes érzés volt, hogy Harry felkapcsolta a kocsiban  fűtést de inkább megfagytam volna. Haza hozott, kicsatoltam a biztonsági övemet de mielőtt kiszállhattam volna megfogta a kezemet és én rá néztem lassan könnyeim vissza fogva.

- Nem szórakozok veled, Elisha. Szeretném, ha ezt tudnád. Tényleg szeretnék a barátod lenni de nem megy ha így megőrjítesz ha a közelemben vagy. - Beszélt halkan végig a szemembe.

- Hogy tudsz a szemembe hazudni, Harry? 

Hangon alig halható volt, lustán pislogtam párat ahogy közelebb hajolt hozzám. 

- Megakarlak óvni az elcseszett életemtől. - Mondta halkan, ajkaink súrolták egymásét, lehunytam szemeim majd elhúzódtam tőle. 

- Nem úgy tűnik, hogy elcseszett az életed. - Nyitottam ki szemeim lassan.

- Mert nem ismersz közelebbről. - Nézett az ölébe ahol a kezei pihentek.

- Jessica biztos jobban ismer téged. - Pattantam ki a kocsiból mire ő is kiszállt. 

- Nem tud rólam semmit, egyedül te tudod rólam a legtöbbet. - Nézett a szemembe ahogy át jött az én oldalamra.

- Én se tudok rólad szart se.. - Mondtam nyugodt hangnemben.

- Tudod hol szoktam lenni ha egyedül akarok lenni és jártál már a lakásomban is. - Mosolyodott el kissé ahogy halkabban beszélt.

- Senki nem volt még a lakásodon? - Tűrtem el a hajam ahogy az arcomba fújta a szél.

- Csak TE egyedül. - Emelte ki a lényeget.

- És a családod? 

- Nincsen családom. - Dugta zsebre kezeit és vállat vont.

- Biztosan van vala.... - Nincsen. - Vágott a mondatom közepébe és a a vezető ülés felőli ajtóhoz ment kikerülve engem.

- Köszi, hogy haza hoztál. - Néztem végig magamon, a ruháim és a hajam még mindig vizes volt, az eső már csak csepegett.

- Menj be mert megfázol!

Utasított majd beszállt a kocsiba és beindította a motort, hátrébb lépem a kocsitól ahogy gázt adott. Megfordultam és elindultam be, azt hiszem lezuhanyozok, eszek és le fekszek aludni. Sok volt mára ez a nap, Harry-vel. Mint mindig.

11. Rész - Saint Louis.

A tavaszi szünet eljött elég hamar, két hetes lesz és én azt a két hetet Saint Louis-ba töltöm messze Harry-től és Lisa-tól. A reptéren ültem apa mellett a váróban, a bőröndöm néztem. Fura lesz visszamenni Saint Louis-ba, papa halála miatt költöztünk el Londonba. Mamánál fogunk lakni, 60 évig voltak házasok még papa el nem hunyt és mama összetört nagyon. Sokat sírtam ahogy anya is, apa ezért akart új életet kezdeni de most újra visszamegyünk a régi életünkbe. A telefonomra néztem és csak akkor vettem észre a kijelzőre csöppent könnyeket, letöröltem az arcomat majd mikor szólítottak, hogy szálljunk fel a gépre fel álltunk apával. A bejárat felé mentünk ahol köszöntettek minket és a másod osztály felé mentünk és beültem az ablak mellé ahova a jegyünk szólt. Apa a csomagtartóba tette a kisebb táskánkat amiket felhozhattunk a gépre. A repülőteret néztem, bemondták, hogy kössük be magunkat mert felszállunk. Mindig mozog a gyomrom mikor felszállunk, sosem fogom megszokni de repülni hihetetlenül jó, a felhők között ahol látod a napsugarakat is és éjszaka a csillagokat is. Harry járt a fejemben és a kapcsolatunk az elejétől, mindent végig gondoltam újra és rá jöttem, hogy belé estem de neki én biztos nem tetszek, habár azt mondta megpróbálná velem de félek, hogy kettőnk közül én jobban összetörnék ha még sem úgy alakulnának a dolgok ahogy én szeretném. Apa megbökött ujjával és én rá néztem, elmosolyodott de én nem tudtam elmosolyodni.
- Hiányoznak a barátaid? - Nézett rám.
- Hát ők is hiányoznak.. - Sóhajtottam. - De igazából papa...
- Ne, kicsim most mamával kell lennünk, és ne említsd fel őt..  - Szorította meg a kezemet gyengéden.

-

A hatalmas kertes házat néztem, alul mama és papa lakott, a felső beépített részben mi laktunk még el nem költöztünk. Kissé fura érzésem van, apa a kulcsokat kereste. Nagyot nyeltem mikor kattant a zár és az ajtó kinyílt, besétáltunk a bőröndökkel kezünkben. Sütemény és virág illat töltötte meg az érzékszerveimet, apa a konyhába ment és hallottam ahogy üdvözli mamát, én addig kiléptem a cipőmből és felakasztottam a kabátomat. Lassú léptekkel én is a konyhába sétáltam, mama eddig a könnyeivel küszködött de amint meglátott a könnyek lefolytak az arcán. Szó nélkül oda sietett hozzám és átölelt szorosan, én is átöleltem őt szorosan.
- Szia mama! - Motyogtam a vállába.
- Elisha, szia! - Mosolyodott el és végig mért. - Csinos lettél!
- Köszönöm, mama! - Mosolyodtam el és fordultam egyet, hogy még jobban szemügyre vehessen.
- Biztos megéheztetek már!
Mosolyodott el és a konyhába ment, apára néztem aki a kandalló fölötti katonai kitüntetéseket nézte. Papa és ő is katonák voltak, ők voltak a legjobbak ketten az egész katonai erőnél. Átöleltem apát szorosan és büszkén, megpuszilta a fejem és mama törte meg a csendet.
- Gyertek, kihűl az étel! - Mondta mosolygós hangon, örült nekünk gondolom. Hónapok óta egyedül van ebben a nagy házban, bárhová nézek még nekem is emlékek törtnek elő nem, hogy mamának.

-

Harry járt a fejemben és a mi kapcsolatunk, nem igazán értem őt és magamat sem. Ha annyira akarnánk mindketten akkor már együtt lennénk, de úgy látom Harry nem igazán küzd ezért ami kissé rosszul esik. Úgy érzem még vonzódik Jessica-hoz ugyan úgy azok után is amiket csinált velem és vele is, majd kiestem a hintaágyból mikor apa a nevemet mondta.
- El? Kérsz vacsorát?
- Nem köszönöm, nem vagyok éhes. - Sóhajtottam. - Talán később.
- Figyelj csak, ha az miatt a fiú miatt nem eszel... - Sóhajtott.
- Nem... Nem miatta van.. - Füllentettem kissé bénán, sosem voltam jó a hazugságokban.
- Ő most jó messze van tőlünk! - Nézett a szemembe. - Geere be enni, kérlek!
- Rendben. - Sóhajtottam és fel álltam.

-

Nem tudtam elaludni pedig már igen késő volt, megfogtam a párnámat és a takarómat majd a telefonom társaságában kimentem a teraszra a nyugágyba. Szememmel Harry telefonszámát kerestem és rámentem, vettem egy mély levegőt és megnyomtam a hívás gombot.

- Haló? - Szólt bele egy fáradt mély hang.

- Én.. felébresztettelek? Elisha vagyok.. - Motyogtam kissé bűntudatosan.

- Csak szundítottam. - Nevette el magát, olyan édes a hangja.

- Zavarlak? - Kérdeztem halkan.

- Dehogy zavarsz, ne beszél butaságokat! - Kissé fenyegető volt a hangja.

- Bután fog hangzani, de nem tudok aludni. - Sóhajtottam.

- Ez velem is megszokott esni. - Nevetett.

- Miattad.. Harry, azt hiszem hiányzol. - Ültem fel, kissé megugrottam ahogy majd nem kiestem a nyugágyból. 

- Oh.. - Hangján hallottam, hogy meglepődött. - Nekem is hiányzol.

- De nekem tényleg, Harry. - Mondtam halkan. - A hajad, az illatod, a nevetésed, a hangod.. - Motyogtam.

- Kivel beszélsz édes? 

Kérdezte egy női hang, szemeim tágra nyíltak, hallottam ahogy Harry azt mondja neki, hogy egy pillanat és visszajön. Ajtó csukódást hallottam majd egy nagy sóhajt. 

- ELisha. - Mondta halkan.

- Barátnőd van? Jessica az? - Kérdeztem alig hallhatóan, könnyeim gyűltek.

- Nem, a neve Jamie. Nagyon aranyos lány! - Hallottam a hangján is, hogy mosolyog.

- Értem, akkor nem is zavarlak.. Szia, Harry.

Hadartam el és kinyomtam a hívást, éreztem, hogy a forró könnyek égetik a szememet. Arcomat a kezembe temettem és könnyeim utat törtek maguknak és halkan sírni kezdtem. Rosszul esett, hogy végre bevallanám neki mit érzek, erre ismét barátnője lett, hát ez az én formám. Harry sosem lesz az enyém, ezt jobb ha észben tartom és elfogadom. Eldőltem a nyugágyon és könnyeim törölgetve néztem a csillagokat az égen és a holdat ami bevilágította az udvart szépen. Jó lett volna ha Ő is itt van mellettem és együtt nézzük, de valószínű éppen az új barátnőjével teszi ezt. Nem is érdekel mit csinál Harry, két hét múlva haza utazok és rá se nézek. Persze ez nem fog összejönni, valószínű őt fogom bámulni egész nap majd haza megyek és fagylalttal fogom tömni magam.

( Sziasztok, mostanában elég sok dolgom van és lesz, szóval nem tudom, hogy lesznek a részek de igyekszem sietni velük! :) )

10. Rész - A tűzijáték.

Reggel a suliba menet eléggé nyűgös voltam, fájt a hasam és a fejem is. Remélem ma senki nem szól be vagy ilyesmi mert annak nem lesz jó vége. Harry-vel nem találkoztam a hétvégén, de végül is barátok vagyunk. Azt hiszem. Ledobtam a táskámat a terem elé, Jessica engem nézett szúrós tekintettel. Harry a folyosó végén jött, mikor felém akart jönni Jessica magához húzta és megcsókolta őt erőteljesen. A gyomrom összeszűkült, és elfordultam inkább. Hallottam, hogy Harry ellöki magától Jessica-t aki sértődött hangot adott ki magából. Megugrottam mikor két kéz került a vállamra, rá néztem Harry-re. Ő a szemembe nézett majd letörölte a száját, a válla fölött Jessica-ra néztem aki elégedetten igazította meg a melleit. Megforgattam szemeim majd Harry-re pillantottam aki az arcomat fürkészte.
- Ez undorító volt. - Néztem rá savanyú arccal.
- Hát még nekem. - Sóhajtott és közelebb állt hozzám.
- Még nem vagyunk barátok. - Néztem smaragdzöld szemeibe és elhátráltam tőle.
- Szeretném, ha eljönnél a szülinapi bulijára Zayn-nek. - Nézett rám.
- Csak, ha jöhet Lisa is. - Vágtam rá és a legjobb barátnőmet néztem Lisa-ra.
- Jöhet. - Fordult meg Harry is a fejével, én addig kiszöktem fogságából és barátnőm felé mentem.

-

- Hé, Elisha drága. Akadj le Harry-ről. - Szorított a falhoz Jessica az öltözőben.

- Te akadj már le rólam.. és róla is. - Toltam le magamról a kezeit.

- Ne játssz velem, kis csaj! - Csattant fel hisztisen.

- Azt hiszed félek tőled? - Nevetve álltam a sarat.

- Nem ismersz tehát kéne. - Álltak mögé a barátnői.

- Bocsi, de nem verekedek nálam gyengébbekkel. - Nevettem és megforgattam a szemeimet.

- Meglátjuk ki az erősebb. - Mosolyogva mentek a tesi terembe, felgumiztam a hajamat és mentem utánuk. Harry a szivacsokon ült, Jessica-ék mellé telepedtek és őt ölelgették. A belsőmet pillangók lepték el mikor Harry eltávolodott tőlük és felém jött, elmosolyodtam mikor mellém állt mikor mondta a tanár, hogy röplabdázni fogunk. Jessica és a többi lány a másik csapatban volt, én a fiúkkal voltam, olyan jó, hogy Lisa nem tesizik. Elkezdtük a játékot, mi indítottunk és Jessica-ék nem tudták vissza ütni mire én vigyorogva Harry-re néztem.

- Vigyázz! 

Kiabált Harry mire én előre fordultam és a labda erőből orrba talált, Jessica csak röhögött a barátnőivel. Éreztem, hogy könnyeim égetik a szememet és az orromhoz kaptam ami vérezni kezdett. Harry azonna oda szaladt hozzám és átölelte a derekam, hogy megtartson.

- Le kísérlek az orvoshoz. - Nézett a szemembe és a tesi nadrágjából előszedett egy zsebkendőt és oda adta nekem amit én az orromhoz tartottam. Az ajtóban visszapillantottam Jessica-ra és a barátnőire, elfordultam mikor éreztem, hogy könnyeim áztatják az arcomat.

- Harry nem kell... - Motyogtam mikor könnyedén karjaiba vett ,,menyasszonypózba".

- De kell, nem szeretném, ha elájulnál.. - Sóhajtott és ajkába harapva koncentrált, hogy ne essünk le a lépcsőn.

- Rendben. 

Döntöttem a fejemet a vállára ahogy átöleltem a nyakát, illatát beszívtam mélyen. Az orvosi szoba előtt letett az ott lévő asztalra mivel székek nem voltak ott.

- Maradj itt, megnézem itt van-e az orvos. - Ment az ajtó felé mikor bólintottam egyet.

- Rendben. - Vettem el a zsepit, hogy ellenőrizzem a helyzetet. Gyorsan visszatettem mikor láttam, hogy még nem állt el a vér az orromból. Harry szitkozódva tért vissza.

- Hát, nincs itt de tudok pár dolgot. - Mosolygott rám kis fiúsan.

- Mint például adsz még egy zsebkendőt? - Nevettem halkan.

- Feküdj le! - Utasított és felém nyújtott még egy zsepit. Lefeküdtem az asztalon és odaszorítottam a tiszta zsepit.

- Lehet elmegyek az iskolából. - Néztem rá, kissé orrhangon beszéltem.

- Mi?! - Hallottam hangján a kétségbe esést.

- Anyáék elválnak, és lehet apával visszaköltözök Saint Louis-ba. - Sóhajtottam.

- Kérlek ne menj! Elisha, nagyon szépen kérlek. - Nézett a szemembe és eltűrte a hajamat.

- Nem megyek, csak kíváncsi voltam, hogy reagálsz. - Mosolyogtam rá gyengéden.

- Oh, te kis boszorka! 

Nevetett és kezét az oldalamra csúsztatta, gyengéden megcsikizett hosszú ujjaival. Visítva felültem az asztalon, a vér elállt az orromban és kidobtam a zsebkendőket. Nevetve tűrtem el Harry homlokáról a tincseket.

- Van kedved ma este kimenni a tűzijátékra? - Nézett a szemembe.

- Csak mi ketten? - Pirultam el kissé ahogy levett az asztalról a csípőmnél fogva.

- Csak mi ketten! - Mosolyodott el, gödröcskéit néztem az arcán.

- Olyan cukik! - Nevetve böktem meg a gödröket a szája két szélénél.

- Mutatok én neked cukit este! - Nevetve ölelte át a derekam és elindultunk vissza fel.

-

Harry-t vártam készen a nappaliban, csönget ha jön azt mondta. Egy fekete csizma volt rajtam, fehér nadrág, egy kék rövid ujjú és egy farmer kabát. Hűvös van kint, de még sincs hideg. Mikor csöngettek azonnal felpattantam és izgatottan mentem az ajtó felé, kinyitottam.

- Szia, El! - Mosolygott rám Harry, rajta a fehér converse volt, egy farmer nadrág, egy fekete póló és bőrdzseki, és egy sapka ami alá félig elrejtette fürtjeit.

- Szia, Harry! - Zártam be az ajtót mosolyogva majd kissé félénken de átöleltem őt.

- Mehetünk? - Nézett a kocsira majd rám.

- Persze!

 Mosolyogva mentem utána, beszálltam mikor kinyitotta a kocsi ajtót, becsatoltam magam. Beszállt ő is és elindultunk, már este 8 óra van. A parkban lesz a tűzijáték amit már régóta várok, de nem tudom, hogy most ez randi vagy sem. A gondolkozásom Harry zavarta meg mikor megbökte a combomat, rá néztem.

- Azt kérdeztem, kérsz-e majd valamit. - Nézett rám egy pillanatra.

- Talán majd valami üdítőt, és cukrot. - Néztem rá és az arcát tanulmányoztam.

- Csak ne pörögj túl a cukortól. - Nevette el magát majd leparkolt a parknál, elég sokan voltak.

- Pedig szokásom bepörögni tőle. - Vigyorogva csatoltam ki az övet.

- Akkor keveset kapsz. - Nevetve szállt ki és átkocogott az én oldalamra és kinyitotta az ajtót.

- Köszönöm, Mr. Styles. - Mosolyogtam és eltűrtem hosszú hajam a fülem mögé.

- Ugyan, Mrs. Dallas. - Mosolygott és a karját nyújtotta, én belé karoltam mosolyogva.

- Nos, akkor kérek egy narancs levet és egy vattacukrot! - Zsongtam be kissé a sok bódé láttán.

- Rendben, akkor keress addig egy jó helyet és megkereslek téged! 

Emelte fel kissé a hangját mikor a zene beindult a parkban, bólintottam. A zene hallatára az emberek felsikoltottak és ujjongtak, én egy kellemes helyet találtam ahonnan jól lehet látni a tűzijátékot. Halkan énekeltem és közben a karkötőmet néztem, és eszembe jutott legjobb barátnőm, ma alig beszéltünk. Ha haza értem felhívom őt, megugrottam mikor valaki átkarolta a derekam de megnyugvásomra csak Harry volt az. Elvettem tőle az italt és a vattacukrot és mindkettőt elég sebesen fogyasztani kezdtem.

- 3..2..1..

Mondta a hangos bemondó majd elindult a tűzijáték sisteregve amire kissé összerezzentem de Harry közelebb húzott magához engem. A gyönyörű fények magukkal ragadtak és észre sem vettem, hogy Harry a vattacukromból csipeget addig még nem éreztem, hogy mozog a kezemben a pálcika. Szúrós tekintettel néztem rá majd elnevettem magam és adtam neki a narancsléből is ha már ő vette. Közelebb húzódtam hozzá és néztem tovább a tűzijátékot, Harry szíve kissé hevesen vert ahogy hátam a mellkasának döntöttem. Illatát még így is tisztán éreztem, hogy egy csomóan álltak körülöttünk, szeretem Harry illatát. Megnyugtat, és vele lenni is szeretek, akkor csak ÉN vagyok és Ő.

9. Rész - Örökké barátok.

* Lisa szemszöge *

Ugráltam szinte a boldogságtól mikor Elisha megkért, hogy segítsek kikészíteni Harry-t. Végre valakin letölthetem a dühömet, Jonah 3 napja nem írt már, kissé elszomorodtam a tudattól, hogy nem érdeklem őt. Mérges voltam magamra amiért voltam olyan naiv, hogy bedőltem neki. Elisha mondta, hogy ne fűzzek hozzá sok reményt, mert ha nem jön ide akkor bukta van. De én tovább reménykedtem, és még most is bízom abban, hogy Jonah megváltozik, és ide jön hozzám London-ba. Becsöngettek és Elisha sehol, és Harry sem. Ez gyanús nekem.

* Elisha szemszöge *

Halkan lépkedtem a folyosón becsöngetés után, Harry pont előttem ment mert ő is késett. Vajon mi lett a kocsijával? Elkuncogtam magam miközben visszagondoltam a kellemes kis akciómra, hogy megdobáltam az autóját. Mikor Harry hátra nézett még lassabban lépkedtem, kissé meg is torpantam ahogy ő is megállt, elégedett mosollyal nézett rám.

- Lám, lám. Elisha. - Fordult felém.

- Szia, Harry. - Motyogtam az orrom alatt.

- Tudod, nem igazán a helyes célra használod a tojásokat. - Jött felém.

- Szerintem helyes módon használtam őket. - Mosolyodtam el jó kedvűen.

- Igen jól mutatott a tojás a fekete kocsimon. - Állt szembe velem, pár centire volt tőlem az arca.

- Vedd úgy, hogy kicsit feldobtam a színét. - Mosolyogtam és kissé meghátráltam de a falba ütköztem.

- Tudod, Elisha. - Mosolyodott el. - Nem ismersz még engem, kis lány.

- Te sem engem, Styles. - Nevettem el magam.

- Kezdődjön a harc, hogy a szavaid idézzem. 

Mosolygott majd egy gyengéd puszit nyomott az arcomra, és elsétált tőlem nevetve. Én kissé megszeppenten álltam ott majd utána siettem és visszahúztam őt a táskájánál fogva. Ő válaszul kissé felmorgott majd felém fordult, szemei kissé égtek.
- Normális vagy, ha nincs veled Jessica? - Bukott ki belőlem a kérdés.
- Hogy érted, hogy normális? - Nézett rám Harry.
- Nem vagy ilyen ellenszenves. - Vágtam rá.
- Elisha, kettőnk közül te vagy a makacsabb, és mikor együtt voltunk a szobámba valami benned is megváltozott. - Nézett a szemeimbe, elirultam.
- Lehet.. - Sóhajtottam.
- Még beszélünk, de a kocsimat hagyd ki a játékból.
Nevetett, mire fel én is nevetve bólintottam és együtt mentünk a terembe ahol óránk lesz.

-

Nevetve sétáltam Lisa mellett, fagyit ettünk mivel eléggé meleg volt. Olyan vicces lány, majdnem elbotlott a saját lábában ami még jobban fokozta nevetésünket.

- Lisa, ne törd össze magad. - Nevettem és elkaptam a karját.

- Nem akartam. - Nevetett. - Hé, ide menjünk már be!

Mutatott egy kis bizsu boltra majd berángatott maga után, megettük a fagylaltokat már így nem kellett aggódnunk, hogy kizavarnak minket. Lisa nézelődött a nyakláncok között, még engem teljesen magával ragadott két karkötő ami egymás mellett volt. Ying Yang karkötő volt, a fehér fele és a fekete fele is külön láncon volt. Elterveztem, hogy megveszem gyorsan még Lisa nézelődik, rá néztem. A napszemüvegeket próbálgatta így gyorsan a kasszához mentem és megvettem a két karkötőt, a táskámba csúsztattam és úgy tettem mintha a fülbevalókat nézném.

- Ez jól áll? - Állt elém egy napszemüvegben.

- Aha! - Mosolyogtam rá, aki bezsongva ugrált és tapsikolt.

- Még soha egyik napszemüveg sem állt jól nekem. - Mosolygott elégedetten.

- Akkor vedd meg, és hord mert baromi jól áll!

Nevettem és a kassza felé ment ő is, megkérdezte veszek-e valamit mire megráztam a fejem, hogy nem. Köszöntünk és kisétáltunk a boltól és egyenesen mentünk a park felé. Késő délután volt, így nem igazán mászkáltak az emberek az utcákon csak páran. A pillanatot vártam, hogy oda adjam a legjobb barátnőmnek a kis apróságot amit vettem. Leült egy padra a parkban, én mellé ültem és a kacsákat néztem a tóban.

- És mi van veled meg Jonah-val? - Tettem fel a kérdést.

- Mi van veled meg Harry-vel? - Harapott vissza a kérdéssel.

- Én kérdeztem előbb. - Nevettem és török ülésbe helyezkedtem őt nézve kíváncsian.

- Még mindig azt akarja, hogy utazzak Spanyolországba. Mennék is, csak nem most. - Nézett rám.

- Anyud nem enged, vagy félsz? - Sóhajtottam.

- Igazából mindkettő, félek, ha meglát elborzad. - Sütötte le szemeit.

- Megakarsz mártózni a kacsákkal? Mert még egy ilyen és bedoblak a vízbe! - Néztem rá fenyegetően.

- Nem akarok.. - Nevetett. - Csak félek, hogy mit szól.

- Nem kell félned, és mondtam, hogy várd meg még ő jön. - Tanácsoltam neki mint múltkor.

- Barátnője van. - Felelte halkan mire szemeim elkerekedtek.

- És képes veled szórakozni?! - Akadtam ki. - Figyelj, ha nem szakít a lánnyal akkor hagyd őt. Lesz majd más! - Szorítottam meg a kezét támogatóan.

- Remélem én is! - Sóhajtott.

- Addig is itt vagyok én neked! - Mosolyogtam rá és a táskámban kutattam.

- Ja, remélem mi örökké barátok leszünk! - Mosolygott rám kedvesen.

- Én is, és ezért vettem magunknak egy kis emlékeztetőt! - Mosolyogva fordultam meg és úgy kutattam a táskámban majd mikor megtaláltam a karkötőket visszafordultam. - Csukd be a szemed és nyújtsd ki a karod! 

- Jaj, félek. - Nevetett mire becsukta szemét és kinyújtotta karját, a karkötő pont jó volt a kezére, a fehéret tettem az ő kezére. - Ez egy... karkötő! - Nyitotta ki szemeit és csodálva nézte a a kezét, közben én is felvettem mosolyogva az ezüstöt.

- Igen! Ez a barátságunk záloga! - Mosolyogtam mire ő erősen átölelt, úgy hogy még a szuszt is ki szorította belőlem.

- Te  vagy a legjobb barátom! - Motyogta a vállamba és szorosan ölelt továbbra is.

- Te is nekem! - Mosolyogtam és megsimogattam a hátát, majd eszembe jutott hirtelen Harry. Gyorsan eltereltem a figyelmemet és beszélgettünk tovább kajákról, ruhákról és egyéb csajos dolgokról.

* Jonah szemszöge * 

- Londonba kell utaznom. - Mondta sietősen Liam, a lakótársam. 

- Miért? Baj van? - Néztem rá miközben a foci mezemet mostam ki kézzel.

- Csak az egyik haveromnak szülinapi bulija lesz. - Nézett rám vigyorogva. - Lesznek csajok is!

- De az aki nekem kell az nem lesz ott szerintem. - Nevetettem és Lisa üzeneteit néztem, de nem írt nekem.

- Ki tudja, na gyere már te is! - Nevetett és előszedte a szekrény aljából a bőröndöt.

- Jól van, jól van. - Nevetve álltam fel. - De akkor megkeressük Lisa Lawson-t!

Mosolyogva bólintott majd faggatni kezdett arról, hogy ki ez a lány. Beszélgettünk miközben pakoltunk, Lisa-ról beszélgettünk és persze Hannah-ról, Liam szerint a mienk már elavult kapcsolat, és egyt értek vele de nem akarom megbántani a barátnőmet, habár jobban örülnék, ha Lisa lenne mellettem.

8. Rész - Barátokból ellenségek.

David kissé értetlenül nézett rám miután eltávolodtam tőle, majd Harry felé pillantott aki kissé szitkozódva elhagyta a házat. Én David mellett maradtam aki ivott még valamit, elvettem tőle a poharat és kiittam a tartalmát. Savanyú arcot vágtam az erősségétől, kaparta a torkomat az alkohol. David elmosolyodott és húzott maga után az udvar felé ismét de én elengedtem a kezét. Lisa felé siettem aki pár lánnyal beszélgetett, megtalálta velük a közös hangot mert nagyon nevetgéltek.

- Lisa, nem vagyok jól. Holnap találkozunk.

Hadartam el neki és kisiettem a dübörgő házból majd elindultam a sötét éjszakában. Ki kell szellőztetnem a fejemet, hogy gondolkozhassak.  Elindultam a haza felé mikor kezdtem fázni kissé, hajnali 2 van. Az alkohol is kiszállt belőlem a séta közben. A konyhában égett a lámpa, anyáék beszélgettek. 

- Miért nem alszotok? - Vettem le a magassarkúmat.

- Anyáddal beszélgettünk.. - Mondta apa.

- Most? - Néztem rájuk fel váltva, anya szemei karikásak volta.. sírt. - Történt valami?

- Elfogunk válni, és én vissza költözöm Saint Louis-ba.

- Mi? - Könnyeim gyűltek, régebben is volt már így de sosem váltak még el.

- Majd meglátogatsz, kicsim! - Simította végig az arcom apa.

- Miért váltok el? - Kérdeztem halkan, hangom remegett.

- Már nem jó nekünk így.. - Mondta anya. - És az nem érdekel titeket nekem mi jó?! - Vágtam a szavába.

- Elisha meg kell értened. - Nézett rám apa. - Két hetente leutazol hozzám, jó lesz ne aggódj!

Semmit nem válaszoltam, ujjaimmal letöröltem a legördülő könnycseppeket és a szobám felé mentem sietősen, az ajtót becsaptam. Az ágyamba borultam sírva, a fekete szemfestékem nyomot hagyott a fehér takarómon de nem érdekelt. Addig sírtam, hogy a fejem megfájdult és kénytelen voltam fel kelni. Át vettem a pizsamámat és kiosontam egy fájdalom csillapítóért még anyáék a szobájukban beszélgettek, vagy veszekedtek. Bevettem a tablettát és ittam rá egy pohár vizet majd a mosogatóba tettem a poharat. Harry járt az eszedbe, olyan hülye voltam, hogy megcsókoltam David-et. Barátok lehetnénk most, de most már nem nagyon van mit tenni. Jó lesz ez így, bár elég kellemetlen lesz bemenni hétfőn suliba. De ez van.

-

Hallgattam a zenét, Lisa írt reggel, hogy rosszul van és nem jön be. Szuper. Egyedül kell túlélnem a napot. Nem kapcsoltam ki a zenét mikor a többiekhez értem, Harry egyedül ült. Jessica egy másik osztálynál volt, egy fiút ölelgetett. Mikor megcsókolták egymást elmosolyodtam elégedetten, most már tudja mit éreztem én. Hosszú hajam hátra dobtam a vállamról és a táskámban keresgéltem egy zsebkendőért. Mikor találtam felegyenesedtem és körbe néztem a folyosón, Harry sehol nem volt majd mikor megfordultam kissé felsikítottam. Pont ott állt mögöttem, én kikapcsoltam a zenét.

- Mit akarsz? - Sóhajtottam fel.

- Beszéljünk kérlek, kettesben.. - Szinte könyörgött.

- Biztos, hogy nem. - Mosolyogtam rá.

- Annyira makacs vagy. - Nézett a szemembe.

- Nem vagyok könnyű nőcske. - Mosolyogva néztem Jessicara akinek a nyelve a srác torkában volt már.

- Mellesleg tegnap miért csókolóztál David-del? - Vonta fel szemöldökét.

- Mert ahhoz volt kedvem. - Forgattam meg szemeim.

- Ő a legjobb haverom, csak úgy mondom.

Ekkor mintha a gyufa elaludt volna bennem, és fel néztem rá.

- Akkor minden meg volt beszélve, hazudott nekem és csak arra ment ki a játék, hogy elmenjek a buliba? - Nevettem gúnyosan. - Szánalmas vagy, Styles.

- Az ő ötlete volt. - Csattant fel.

Nem szóltam semmit csak felkaptam a táskámat és bementem a tanterembe. Hátra bedobtam a táskámat és leültem egyedül, most bárkinek betudnék húzni. A lábaimat felraktam az asztalra és Harry-t néztem kissé dühösen, ő az ablak felőli padsor utolsó padjába ült. Bedugtam újra a fülest és a számat harapdáltam belülről, anya nem igazán örülne, ha az igazgatónál kötnék ki újra.

Hamar elment a mai nap is, haza felé sétáltam a boltból mert anya megkért, hogy haza felé vegyke tojást. Elmosolyodtam mikor megláttam Harry kocsiját, Harry viszont nem volt a közelben. Mosolyogva szedtem elő a tojást, és kinyitottam a dobozt amiben benne volt. Erőből az ablaknak dobtam pár tojást nevetve, majd az összes többit is a kocsija különböző pontjain. 

- Most mehetek vissza tojást venni. - Szitkozódtam miközben kitéptem egy lapot az egyik füzetemből és írtam egy levelet Harry-nek amit az ablak törlő alá csúsztattam.

,, Ezt azért kaptad, mert hazudtál nekem és megbántottál. Üzenem David-nek, hogy törölje ki a telefonszámomat. Ja, és a harc még csak most kezdődik, szóval jól vigyázz, Styles! " 

* Harry szemszöge *

- Harry, valami van a kocsidon. - Nézett kifelé az ablakon Zayn.

- Micsoda? - Kérdeztem kíváncsian és a nedves hajamat törölgettem, most zuhanyoztam.

- Azt hiszem sok tojás. - Nevette el magát. - És valami üzenet is.

- Mi a... - Néztem hülyén mikor megláttam a kocsimat. - Ez biztosan Elisha műve.. 

Szitkozódva mentem ki a kocsimhoz és kitéptem szinte a lapot az ablak törlő alól. Ez a nő engem kikészít, de ha annyira ragaszkodik a harchoz akkor egy kicsit eljátszadozom vele. Ajkaim mosolyra húztam, vigyázz inkább te kis lány! 

( Remélem eddig tetszik nektek a blog! :) Holnap vagy holnap után jön az új rész! ) 

7. Rész - A buli.

Az út odáig elég csöndes volt, én elől öltem az anyós ülésben még Lisa hátul mögöttem. David leparkolt egy nagyobb ház előtt aminek az ablakaiból más színű fények szűrődtek ki és a zene eléggé hangos volt. David mellett mentünk a két oldalán, a zene ritmusát már is éreztem a csípőmben. Előre mentem mikor David beengedett, körbe néztem a házban, egyből a nappaliban találtam magam ahol 3 kanapé volt és az összesen emberek ültek. David átkarolta a vállamat és úgy sétáltunk beljebb, Lisa úgy döntött egyedül hagy engem vele és elindult valamerre. A konyhába vezetett David ahol poharak voltak, levettem magamnak egy tisztát mikor ő is.
- Mit kérsz? - Üvöltötte túl a zenét.
- Amit te iszol. - Próbálkoztam én is. A poharunkat megtöltötte egy kicsi alkohollal és narancs levet öntött hozzá, mosolyogva ittam bele mikor ő is. Elindultunk ki a hátsó udvar felé ahol egyből kiszúrtam a barátnőmet aki a medencében úszkált valami sráccal. Kint volt egy nagy fa asztal amin még több pia volt és poharak, az emberek már részegen ugrándoztak a medencébe és táncoltak. Kint a medence mellett volt egy DJ gép és egy ismerős alak állt mögötte és zenéket mixelt éppen. Oda sétáltam hozzá, David úgy is leállt beszélgetni.
- Zayn? - Néztem a fekete hajú srácra.
- Oh, Elisha! Szia! - Ölelt át, az alkohol miatt mert jól megszorongatott.
- Beszélnünk kéne. - Kiabáltam túl a zenét.

-

Egy halkabb helyre húzódtunk be Zayn-el a hátsó kertben, beült a kényelmes nyugágyba, én a másikba és az italom fogtam közben.

- Harry-ről lenne szó? - Nézett rám.

- Honnan tudod? - Szemeim kissé elkerekedtek.

- Folyton rólad beszél. - Nevette el magát mire én rá néztem.

- Mesélj csak, miket mond! - Utasítottam.

* Zayn szemszöge *

- Haver, folyton csak róla beszélsz. Miért nem kérsz bocsánatot? - Néztem Harry-re.

- Hallani sem akar felőlem, elcsesztem az egészet. - Fogta a fejét.

- TE sértődtél meg. - Igazgattam a hajamat.

- Azt hittem ő is akar valamit tőlem. - Motyogta.

- Ha úgy történt ahogy elmondtad akkor akar, csak nem most. - Pillantottam rá ahogy eldőlt a kanapén.

- Talán beszélnem kéne vele. - Sóhajtott.

- Végre egy jó ötlet! - Nevettem és megtapsoltam őt.

- De ez nem ilyen egyszerű, Elisha elég makacs lány. Megverte Jessica-t meg a barátnőjét.

- Akkor még jobban bírom őt! Harry hagyd már Jessica-t.

-Ő nem hagy engem, levakarhatatlan. - Motyogta.

- Akkor sosem lesz semmi Elisha-val.

Néztem a haveromra majd az ajtóra mikor kinyílt, David jött be rajta a lakótársam és a legjobb haverunk is.

- Mi ez a hangulat? - Nevetve jött oda hozzánk.

- Harry-nek szerelmi bánata van. - Forgattam meg szemeim.

- Remélem lányról van szó. - Cukkolta Harry-t.

- Még mindig nem vagyok meleg! - Csattant fel sértődötten.

- Na ki a csaj? Megszerzem neked! - Nézett rá David.

- Elisha Dallas, de nem hinném, hogy ismered. - Motyogta.

- Meghívtam holnap a bulinkba. - Mosolygott önelégülten David.

- Honnan ismered őt? - Nézett fel rá a kanapéról Harry.

- Az legyen mindegy, a lényeg, hogy jönni fog holnap este. - Mosolyogva ment a konyhába, Harry kissé elnyílt ajkakkal nézte a barátunkat, majd elmosolyodott.

* Elisha szemszöge *

- Nem igazán lényegeset, csak, hogy összevesztek. - Rántotta meg a vállát Zayn.

- És ő itt van? - Kérdeztem csendesen mire ő csak rám nézett.

- Gyere menjünk be! 

Állt fel és megfogta a kezem és elkezdett behúzni, oda bent az egyik dalom kezdett szólni amire elmosolyodtam és Lisa-t kerestem. Megakadt a szemem Harry-n, ő is engem nézett de elfordítottam a fejemet és inkább táncoltam tovább. Egy erős kéz fogta meg a csuklómat és kihúzott a házból az utcára.

- Harry! - Kiabáltam és próbáltam visszahúzni őt de nem ment.

- Beszélnünk kell, Elisha! - Nézett a szemembe mikor felém fordult.

- Nem kell beszélnünk, hagyj engem békén. - Néztem rá bátran, az alkohol miatt.

- Nem hagylak békén! - Nézett a szemembe továbbra is. - Nem tudlak.

- Persze, Harry. - Nevettem ki őt. - Nem dőlők be a macsó dumádnak.

- Ez nem duma, legyünk legalább csak barátok akkor. - Sóhajtott.

- Meg se védtél. - Csattantam fel. - Jessica-t hülyítheted de engem hagyj ki az egész szarságodból. 

Mentem vissza a házba és a szememmel David-et kerestem, Harry is bejött utánam. David felé mentem és magamhoz húztam őt, ajkaim az ő ajkainak nyomtam amiről megbizonyosodtam, hogy Harry is látja. Ő is magához húzta Jessica-t és megcsókolta. Jól van, Styles. Ha harc hát legyen harc.

6. Rész - David Harley.

A székben ültem az igazgató asztalával szemben, anyát vártuk éppen. Anya remélem mellém fog állni, mert tudja, hogy milyenek az osztálytársaim. Mikor kopogtak az ajtó irányába néztem és amikor kinyílt anya rám nézett kissé mérgesen.
- Jó napot! - Ült mellém anya. - Coraline Dallas.
- Jó napot kívánok, Paul Backers vagyok! - Fogtak kezet.
- Nos, miért hívatott be engem? Bajba került a lányom? - Tette anya maga mellé a táskáját.
- Verekedésbe, két osztálytársát is le kellett vinnünk az orvosiba. - Nézett rám az igazgató.
- Miért verekedtél? - Kért számon anya.
- Belém kötöttek, anya. - Néztem rá nagyot sóhajtva, anya tudja milyen hirtelen vagyok.
- Akkor sem verekedhet az iskolában. - Csattant fel az igazgató.
- A lányom csak magát védte. - Nézett az igazgatóra anya.
- Védje magát szavakkal, és ne okozzon kárt a diákjaimban.
- Ma tesi órán ő akart bennem kárt okozni, tudtommal én is diák vagyok?! - Néztem felháborodva.
- Akkor sem verekedhetsz kicsim, értsd meg. - Nézett rám anya.
- A következőnél kapsz egy fegyelmit, szóval húzd meg magad ezek után. - Sóhajtott az igazgató.
- Oké. - Mosolyodtam el és fel álltam miután anya is.

-

David-re vártam a megbeszélt kávézóban London egyik kisebb utcájában, azt mondta magas, egy fekete nadrág lesz rajta, egy fehér póló, bőrkabát, egy fekete sapka és egy bakancs. Az eső esett és a kávézó ajtaja kinyílt, szívem kissé hevesebben vert mikor felismertem a fiút aki körbe nézett. Intettem neki, rajtam a Vans cipőm volt, egy világos kék farmer, egy fekete trikó és egy kockás ing. A kabátom mellettem volt a másik bőr széken. Felém jött, mikor elmosolyodott én is rá mosolyogtam.

- Szia, Elisha ugye? - Nézett rám, hangja mély volt, de nem annyira mint Harry-nek.

- Szia, Igen. Te David vagy ugye? - Nevetem és néztem ahogy leül velem szemben.

- Igen, David Harley. - Szemével végig mért engem. Elpirultam.

- Én már rendeltem magamnak egy forró csokit, nem tudtam te mit kérsz ezért neked is rendeltem. - Hadartam el kissé idegesen.

- Szeretem a forró csokit! - Mosolygott. - Feszültnek látszol.

- Kissé ideges is vagyok. - Nevettem ahogy kihozták a kelyheket amikben a forró csokik voltak.

- Nem kell annak lenned. - Nevetett és előszedte a belső zsebéből a cigarettás dobozát.

- Rendben. - Mosolyodtam el és bele ittam lassan a kehelybe.

- Dohányzol? - Nyújtotta felém a dobozt, megráztam a fejem. - És zavar, ha rá gyújtok?

- Nem, anyukám is dohányzik. - Néztem őt ahogy a másik asztalról elveszi a hamutálat és meggyújtja a cigit. 

- Élőben jobban nézel ki! - Mosolygott rám. Elpirultam. Megint.

- K-Köszönöm, te is! - Néztem ahogy leveszi a bőrkabátját, a bal keze te volt tetoválásokkal amiket próbáltam kivenni de túl egyben voltak így nem láttam tisztán őket.

- Neked van tetoválásod? - Nézett engem miközben tömény füstöt fújt ki a száján.

- Nincsen, anyám kinyírna. - Nevettem és az arcát néztem ismét.

- Hány éves vagy, Elisha? 

- 18, és te? - Kissé köhögtem mikor felém jött a füst.

- 20. - Nézett a szemembe nevetve. - Remélem ez nem rémiszt meg téged.

- Ha nem vagy egy baltás gyilkos. - Nevettem.

- Lehet, hogy sok tetkóm van és cigizek, de még a légynek sem ártanék. - Nevetett és elnyomta a csikket.

- N-Nincs kedved valahová elmenni miután ezt megittuk? - Néztem a forró csokimat.

- Az a baj, hogy esik az eső. - Sóhajtott. - De haza jöhetsz hozzám. - Mosolyodott el.

- Öhm, én meg nem ismerlek. - Vágtam rá egyből.

- Semmi baj, majd máskor! - Kacsintott, pillangók csapkodtak a hasamban.

-

1-2 órát elbeszélgettünk David-el, normális srác és vicces. Az eső el állt így fizettünk és távoztunk a kávézóból. Ő felvetette az ötletet, hogy sétáljunk el valamerre és beszélgessünk tovább én erre ingent mondtam. A családról, háziállatokról, cikis emlékekről és még sok más dologról beszélgettünk. 

- Lesz egy buli nem messze innen holnap este. Nincs kedved el jönni velem? - Nézett rám David.

- Hát, megkérdezhetem anyát. De most verekedtem a suliban.. - Nevettem.

- Miért? - Nevetett tágra nyílt szemekkel.

- Csak idegesítő lányok.. - Legyintettem nevetve. - De remélem anya elenged.

- Én is, hozhatod az egyik barátnődet is! - Mosolygott rám.

- És milyen buli lesz? - Tettem fel a kérdést, nem igazán járok ilyen helyekre.

- Házi buli, az egyik haverom szervezi. - Tűrte a hajam a fülem mögé mikor a házunkhoz értünk.

- Köszönöm ezt a napot! Jól éreztem magamat veled! - Mosolyogtam rá.

- Én is nagyon jól éreztem magamat a társaságodban! - Mondta halkabban.

- Majd szólók, hogy anya enged-e vagy sem. - Néztem a szemébe majd kissé meglepett mikor egy hosszas puszit nyomott az arcomra.

- Ott kell lenned holnap! 

Mosolyodott el, bólintottam elpirultan mire ő elindult a ház ajtaja felé. Bementem az ajtón mosolyogva és levettem a cipőmet majd a kabátomat.

- Anya - Kiabáltam, hogy hallja.

- Tessék. - Kiabált a konyhából.

- Holnap lesz egy buli, elengedsz? - Öleltem át őt szorosan hízelegve.

- Hol? Kivel? Kik lesznek ott? - Érdeklődött miközben egy szakács könyvet bújt.

- Nem tudom hol, de ott lesz Lisa is. Házi buli. - Azt hiszem David-et inkább nem említem még anyának.

- Nem bánom, de ne legyen gond.

Nézett rám, mosolyogva bólintottam és a szobámba mentem. Szóltam Lisa-nak, hogy holnap buli és David-nek is írtam, hogy mehetek. Örült neki, és beavatott pár dologba, hogy mire számíthatok a bulin.

* Csevegés *

D- ' Pia, cigi, medence, beszélgetés, hülyülések '

E- ' A medence jól hangzik, meg a többi is. '

D- ' Ne aggódj, nem lesz gond, csak ne igyál sokat és ne hagyd szem elől a poharad. '

E- ' Ugye vigyázni fogsz rám? '

D- ' Veled leszek egész este :) '

E- ' Akkor minden rendben lesz, remélem. '

D- ' Gondoskodom róla, hogy jól érezd magad! :) '

* Csevegés vége *

Lisa át jött este, őt is elengedik velünk. A ruháim között kutattunk ketten, hogy mit vegyek fel. A telitalpú magassarkúmat fogom viselni, a hajam begöndörítve pihent a vállamon és egy minimális sminket tettem fel. Lisa egy vajszínű koktél ruhát viselt, fehér magassarkút és ő is begöndörítette hosszú világos barna haját. Egy fekete koktél ruha mellett döntöttünk és felvettem majd megnéztem magam a tükörben. A telefonom rezgett, ami azt jelentette, hogy David megjött.

- Gyere, itt van David! - Fogtam meg a táskám amibe pár fontos dolgot tettem.

- Tökre izgulok. - Nevetett Lisa és sietett utánam, anya nincs itthon.

- Nem kell!

Nevettem és kimentem a hátból, bezártam az ajtót és David-et néztem. A kocsijának dőlt és engem méregetett, én is végi mértem őt. A bakancsa volt rajta, egy farmer, egy fekete pólót viselt és a fekete bőrdzsekijét.

- Szia! - Néztem rá kissé zavartan majd elmosolyodtam féloldalasan ahogy átölelt.

- Szia! - Mondta halkan közel hajolva fülemhez. - Csinos vagy! 

5. Rész - Az igazgatónál.

* Lisa szemszöge * 

Megint írt végre! Egész nap arra vártam, hogy Jonah írjon, és elmesélhessem Elisha-nak. Ő egy régi ismerősőm, és Spanyolországba költözött a testvérével. Focizik és alig van szabadideje sajnos, így elég keveset beszélünk, de ha ír akkor sokat szokott válaszolni. A szívem a torkomban dobogott olyan aranyosakat írt nekem, alig hittem el, hogy végre van egy srác aki kedves velem és érdeklődik irántam. A telefonommal a kezembe sétáltam be a suliba és Elishat vártam, gondolom a nővére hozza be. Írta a hétvégén, hogy haza jött hozzájk, bár csak Jonah is haza utazna hozzám egy hétre, hogy láthassam újra őt. Emlékszem régen belé voltam esve, de egy idő után mikor elutazott elfelejtettem őt és az érzelmeimet is. De most újra előjött  minden érzésem, és ez boldogsággal tölt el, mikor megláttam legjobb barátnőmet a lépcsőn feljönni oda siettem hozzá és átöleltem őt szorosan.

- Szia, te kis cuki pofa! - Nyomtam össze az arcát mire ő elnevette magát.

- Szia, mitől vagy ilyen boldog? - Nézett engem kissé kérdően mosolyogva.

- Írt Jonah, tudod az ismerősöm aki Spanyolországba költözött. 

- Igen, tudom. A focista gyerek. - Dobta a táskáját a padra mellém.

- És tok aranyos, azt akarja menjek ki hozzá Spanyolországba! - Mosolyogtam, az ő szemei elkerekedtek.

- Miért nem ő jön hozzád? - Ült fel a padra és egy almát kezdett enni.

- Nem tudom, de nekem mindegy csak lássam! 

- Inkább kérd meg, hogy jöjjön ő. - Dobta az alma csutkáját a kukába, meglepődtem, hogy ilyen messziről bele tudta dobni.

- És ha nem jön? - Sóhajtottam. - Akkor egy seggfej.

Vágott a szavamba El majd Harry-re nézett aki bejött a terembe, ő is rá nézett majd beült hátra Louis mellé és elkezdtek beszélgetni egymással. Mikor becsöngettek Elisha beült mellém a székre és a telefonját nyomkodta, egy fiúval beszélt. Ha jól láttam akkor a srác neve David volt, róla nem mesélt még de úgy is elmondja, ha akarja. Tesin beültem az öltözőbe a többi lánnyal, Elisha átöltözött pár lánnyal még majd indultak tesizni. Az egsz órát végig beszéltem Jonah-val, megkérdeztem, hogy miért nem ő jön ide Londonba, de erre még nem írt vissza. Nagyot sóhajtva raktam el a mobilomat és Elisha-ra néztem mikor bejött kissé lihegve az öltözőbe és elkezdett vissza öltözni. Fekete farmer volt rajta, a vans cipője, és egy fehért felső amire F*ck you volt írva, az bőrkabátját a derekára kötötte. Fel álltam és elindultam ki mellette mikor elindult ki. Kissé szótlan volt amit furcsállottam, általában elhordja mindennek a tanárt és a többieket de most nem tette.

- Baj van, Elisha? - Néztem rá miközben lesétáltunk az 1. emeletre.

- Csak egy ribanc az osztálytársam. - Csattant fel amire én kissé összerezzentem.

- Jessica? - Néztem rá ahogy ledobja a táskáját.

- Igen. - Dörzsölte az arcát.

- Mit csinált? - Sóhajtottam nagyot.

- Kigáncsolt a kis pláza cica! - Nézett rám hülyén. - Én nem szeretem, ha kikezdenek velem, Lisa.

- Én tudom, de elestél? - Aggódtam kissé.

- Pont vissza tudtam szerezni az egyensúlyomat. - Dőlt a falnak.

- Ne foglalkozz vele, lehet Harry kérte meg rá. - Mondtam kissé bosszúsan.

- Nem tudják mire vagyok képes, ha feldühítenek. - Nevette el magát a fejét rázva.

- Ilyenkor félek tőled, Elisha.

Nevettem el magam én is majd leültünk és elmeséltem neki Jonah írásait és meghallgattam a tanácsait amiket adott ezzel kapcsolatosan. Úgy döntöttem veszek egy Spanyol szótárat és elkezdek tanulgatni, hogy tudjak vele beszélgetni Spanyolul is.

* Elisha szemszöge *

Légzésem kissé szapora volt ahogy Jessica felé mentem, az igazgatónál fogok kikötni de nem érdekel.

- Mi bajod van velem? - Vontam fel szemöldökömet mikor ő elnevette magát.

- Nem vagy nekem szimpi, a pasimra másztál és ezt nem csípem, csitri. - Állt fel, de alacsonyabb volt nálam kicsivel.

- Csak hogy tudd a pasid mászott rám. - Csattantam fel.

- Harry nem ezt mondta. - Nevetett. - Szánalmas vagy.

- Inkább te vagy szánalmas, hogy kigáncsolsz. - Néztem a szemébe.

- Megérdemelted, szállj le Harry-ről vagy nagyon megbánod, hogy ide jöttél.

- Harry. Harry. Harry, mindig csak róla beszélsz, inkább te szállj le róla. - Emeltem fel kissé a hangomat.

- Ő a pasim. - Nevetett. - És ne kiabálj velem mert lealázlak.

- Te? Engem? Nem tudod mire vagyok képes. - Néztem rá nevetve.

- Hát pasik lenyúlására biztos, szánalmas vagy. - Nevetett elég bunkón.

- Én legalább nem tömöm ki a melltartómat, és nem vagyok egy kész smink paletta. Harry látta már egyáltalán az arcodat? - Pödörtem meg a haját mire ő a kezemre ütött.

- Nem kellett volna idejönnöd, csak bekavartad a szart. - Lökött erősen meg, a falnak ütköztem.

- Ne ezt nem kellett volna csinálnod! - Csattantam fel és erőből meglöktem őt, hátra esett az egyik barátnője ölébe aki egyből fel állt.

- Kicsinálunk, ribanc! - Kiabált Tessa és felém jött, mikor a hajamba akart markolni megragadtam a csuklóját és kicsavartam a kezét mire ő felsikoltott.

- Elisha, mi a francot művelsz?! 

Hallottam egy rekedtes hangot ami elterelte a figyelmemet a hang irányába, így Tessa erősen a gyomorszájamba ütött. Ütése határára a hasamhoz kaptam, és az adrenalin szét áradt a testemben. Tessa-t a pólójánál fogva a falnak toltam erősen és ott hagytam őt, Jessica épp Harry mögé szaladt be. Ő be állt elém és engem nézett nagy szemekkel, légzésem szapora volt és kicsit oldalra fordítottam a fejem.

- Állj el a kis barátnőd elől, ez a mi dolgunk. Veled később számolok, Harry. - Mondtam nyugodt hangnemben, de éreztem,  hogy a szívem hevesen ver a mellkasomban.

- Elisha fejezd be vagy nem lesz jó vége ennek. - Nézett rám és halkabban beszélt.

- Mindent te kezdtél! - 

Kezem erősen csattant az arcán, Harry meglepődött eléggé és a fájó területhez emelte a kezét. Mikor Tessa ismét megindult felém elnevettem magam majd kezem felemeltem és én is a hasába ütöttem ahogy ő tette velem, csak én erősebben. A földre rogyott sírva, a folyosón mindenki minket nézett. Az igazgató arra sietett majd rám nézett.

- Az irodámba, de azonnal! - Emelte fel a hangját mire én megfogtam a táskámat, Harry-re pillantottam majd mentem az igazgató után.

4. Rész - Ez nekem túl gyors..

A telefonom hangos csörgésére riadtam fel, Harry erősebben ölelt ahogy mozdulni akartam a mobilomért de végül elértem az éjjeli szekrényt és fel vettem a telefonomat.

- Haló? - Szóltam bele kissé kómásan.

- Hol vagy, Elisha?! - Szinte üvöltött anyám a telefonba.

- Egy... barátomnál. - Néztem a mellettem alvó Harry-re.

- Este 11 van, gyere haza azonnal! - Parancsolta aggódva.

- Rendben, anya!

Sóhajtottam és letettem, őt néztem ahogy szuszogott. Nem igazán akartam őt felébreszteni, így megpróbáltam lassan kiosonni karjai közül de erősebben magához húzott kuncogva.

- Fent vagyok, és haza viszlek.. - Sóhajtott és lassan kinyitotta szemeit.

- Anya hívott.. és hálás lennék! - Néztem a szemébe ahogy elengedett.

-

A kocsiban ültünk a házunk előtt, kicsatoltam a biztonsági övemet mikor Harry is. Kissé felé fordultam az ülésben, ő engem nézett.

- Köszönöm, hogy haza hoztál! - Néztem zöld szemeibe.

- Elisha, figyelj. Én azt hiszem szeretném veled megpróbálni ezt a kapcsolatot. - Nézett rám és a tarkóját simogatta zavarában. Ajkaim elnyíltak meglepettségemben.

- Harry. Ez nekem túl gyors.. - Mondtam halkan. - Alig ismerjük egymást.

- De összeismerkedhetnénk közben! - Nézett engem kissé kétségbeesetten.

- Én.. Nem.. Ne haragudj, jó éjt! 

Szálltam ki gyorsan a kocsiból és sietve mentem a házunk ajtaja felé, hátra sem néztem csak bementem az ajtón. Lecsúsztam az ajtó tövébe és kezeimmel eltakartam az arcomat, ez túl sok volt. Nem értem mit akar tőlem Harry, ott van Jessica aki még kapható is lenne arra amit gondolom ő akar. A szívem összeszorult ahogy visszagondoltam az arcára ahogy azt mondtam nem, nagyot sóhajtva álltam fel a földről és halkan a szobám felé mentem. Anya nem ébredt fel így kérdések nélkül mehettem el zuhanyozni, miután végeztem az ágyamba dőltem és a plafont bámulva gondoltam Harry-re. Az oldalamra fordultam és lehunytam szemeimet de nem tudtam elaludni, fel ültem az ágyamban és felkapcsoltam az éjjeli lámpámat majd előszedtem a rajzos füzetem és firkálgatni kezdtem benne még el nem álmosodtam.

-

Hétfőn reggel busszal jöttem iskolába, a második emeleten volt az első óránk. Mikor láttam Harry-t intettem neki de ő nem viszonozta, tekintetét elkapta rólam és inkább Jessica-ra figyelt. Nagyot sóhajtottam és Lisa felé mentem aki a telefonján hallgatott zenét és ébredezett még. Nevetve megböktem az oldalát mire ő felugrott és megölelgetett nevetve.

- Szia! - Nézett rám majd Harry-re.

- Szia.. - Sóhajtottam kissé kedvtelenül.

- Baj van, megverjem? - Nézett rám nagy szemekkel.

- Nem..csak kicsit összekaptunk.. azt hiszem. - Ültem le és hosszú hajam a jobb vállamról a bal vállamra dobtam.

- Min? - Nézett rám kérdően.

- Ez elég hosszú, elmesélem délután ha eljössz velem sétálni valahova. 

Sóhajtottam mire ő izgatottan bólintott és egy fiúról kezdett mesélni aki tetszik neki, de elég messze lakik. A tesi öltözőben voltam, mikor a tanár szólt, hogy menjünk be bementem én is a terembe. Páran tesiznek csak, köztük Harry. Felgumiztam a hajamat és elkezdtem futni a többiekkel mikor a tanár szólt, egyedül kocogtam mivel mással nem vagyok jóban az osztályból csak Lisa-val.Kissé felnyöszörögtem mikor valaki nekem jött vállal elég durván, Harry volt az.. Lelassítottam és a vállamat fogtam, mi a franc baja van velem?! A tesi óra többi részében rám se nézett, az a baja, hogy nem járok vele? Szuper, gondoltam, hogy ez lesz belőle, nem az van amit ő akar és már is ellenségek vagyunk. Visszaöltöztem tesi után és Lisa-val elindultam kifelé az öltözőből, Harry ismét úgy ment el mellettem, hogy majd nem fel lökött amitől megforgattam szemeimet. A nap többi része elég gyorsan elment, mikor kicsöngettek az utolsó óráról is elbúcsúztam Lisa-tól aki sietett mert az egyik barátnőjével mentek vásárolni. Én rá érősen  sétáltam ki a suliból és a buszmegállóba mentem, leültem és vártam a buszra. Jessica és Harry is oda jöttek várni a buszra, próbáltam nem oda nézni de kissé fájdalmasan összeszorult a szívem mikor megcsókolta őt Harry. A hideg kirázott és nehezen tudtam lenyelni a gombócot a torkomban, mikor jött a busz fel álltam és felszálltam hátra, leültem. Harry is felszált és leült, az ölébe húzta Jessica-t és úgy nevetgéltek. Kissé kapkodva dugtam a fülembe a fülhallgatót csak hogy kiszűrjem a hangokat amik körülöttem voltak, egy Rock számot indítottam el és folyamatosan az ablakon bámultam ki. Rosszul esett, hogy ezt tette velem, miután azt mondta máshogy érez irántam. Reméltem, hogy nem szeretek bele de amikor az ágyában feküdtünk éreztem egy kis reményt, de ő túl hamar akart lépni. Meg akartam bizonyosodni arról, hogy valóban akar tőlem valamit, és ehhez még idő kellett volna nekem de úgy néz ki elszúrtam a dolgot. Ha igent mondtam volna, most én ülnék ott az ölében nem pedig Jessica. Hirtelen féltékenység öntött el és legszívesebben kihajítottam volna a lányt a busz ablakán, de inkább próbáltam el hessegetni a gondolatot. 

-

A napokban Harry egyre többet van Jessica-val mikor én ott vagyok, de úgy látom nem igazán boldog vele. A mosolya és a nevetései nem igaziak, bár lehet azok nem voltak igaziak mikor velem volt. Túl őszintének tűnt és én hittem neki, de most csak a szívem szorongat amikor rá nézek. Még mindig érzem az illatát, az együtt töltött idők emlékei emésztettek belülről. Nem tudom miért esik ilyen rosszul, hogy nem velem van.. Igyekeztem úgy viselkedni vele, hogy ne kedveljem meg de ezek szerint ez nem valósult meg. Fel álltam és jeleztem, hogy leszállok, tekintetem automatikusan Harryre szegeztem mikor ő is fel állt, Jessica a helyére ült. Ő is jelzett, hogy leszáll, majd egyszerre szálltunk le, Harry rám nézett mire én elkaptam a tekintetemet és elindultam arra az irányba amerre ő állt, arra lakom. Gyors léptekkel mentem el mellette, hátra pillantottam és ő követett bár remélem csak erre lakik. Megkönnyebbültem mikor az egyik mellék utcánál lefordult, én mentem tovább lassabban. Mikor haza értem egy fehér Audi állt a házunk előtt amit kissé furcsállottam, a nővéremnek van ilyen autója, Christina-nak de ő Ausztráliában lakik. Egy pillanatra felcsillantak szemeim, hogy haza jött, bementem a házba és a mosoly az arcomon még nagyobb lett mikor meghallottam fülsüketítő nevetését a nővéremnek. Legalább egy jó dolog történik velem a héten, és elfelejthetem Harry-t egy kis időre még a nővéremmel vagyok.

3. Rész - Nem akarok csalódni...

Este az ágyamban ültem törökülésben, és a tévét kapcsolgattam unottan. Csak Harry járt a fejemben aminek nagyon nem örültem, legutóbb mikor szerelembe estem nem lett jó vége, a szívem összetörtre Scott a volt barátom. Játszadozott velem még rá nem jöttem mindenre, eléggé eltaposta az önbecsülésem. Félek, hogy Harry is ezt tenné velem, ha közel engedném magamhoz. Nem engedhetem, hogy csalódjak, holnap keresek egy jó kis kávézót Lisa-val. Ő az egyetlen akiben bízok és tudom, hogy senkinek nem mondja el.

-

- Egy zöld teát és egy barackosat kérnénk. - Kerestem a pénztárcámat, de nem néztem fel.

- Szia, Elisha. - Ismertem meg a nevetését. - Azonnal!

Mosolygott Harry és elviharzott, ő volt az eladó a boltban. Ajkaim kissé szét nyíltak és az apró amivel fizetni akartam kiesett a kezemből mikor rám mosolygott a teánk készítése közben.

- Elisha jól vagy? - Nézett rám Lisa és felvette az aprót.

- Én.. Igen.. - Néztem rá majd a pénz át nyújtottam Harry-nek.

- Tessék, a tea! - Mosolygott és felénk nyújtotta a bögréket.

- Köszönjük.

Mondtam halkan és elvettem tőle az enyémet, Lisa is majd leültünk az ablak mellé. Kinéztem az ablakon, az eső már csepegett is, a radiátor mellettünk volt, így nem fáztam. A forró teát fújogattam, hogy kissé kihűljön. Lisa és én 2 órát töltöttünk ott, közben néha lopva Harry-re pillantottam, ő is nézett engem. Lisa-nak haza kellett mennie segíteni anyukájának, elbúcsúztam tőle. Én még maradtam egy kicsit és megittam a maradék teámat. Az ablakon bámultam ki mikor valaki leült mellém oda néztem.

- Van valami programod? - Nézett rám Harry, alsó ajkát beharapta.

- N-Nincsen. - Néztem rá majd ajkaira pillantottam majd inkább az üres bögrémet néztem.

- Elmehetnénk valahová ketten.

Tűrtre a fülem mögé a hajamat mire én csak bólintottam egy aprót. A közelében akarok lenni, azt hiszem kedvelem őt és remélem ő is engem. Fel álltunk és elindultunk az autója felé ami a hátsó parkolóban volt, kinyitotta nekem az ajtót amit én megköszöntem és beültem. Körbe néztem az autóban, tisztaság volt és kellemes illat, ő is beszállt majd becsatolta a biztonsági övet amit utánoztam én is. A kocsi motorja felbúgott és Harry a gázra lépett.

- Hova megyünk? - Néztem őt ahogy koncentráltan vezet.

- Mutatok neked egy jó helyet!

Mosolyodott el titokzatosa. Nagyot nyeltem és az ablakon bámultam ki, nem igazán tudtam mit mondják bár annyi kérdés kavargott bennem. Megugrottam mikor a mobilja megcsörrent kettőnk között a műszerfalon, Harry nem vette el addig a telefont még meg nem állt a pirosnál. Hosszú ujjaival felvette onnan a telefonját, mikor nagyot sóhajtott a kijelzőre nézve kíváncsian rá néztem. Kinyomta a hívást és a telefont visszatette eredeti helyére majd a lámpát nézte mikor lesz zöld. Gázt adott amint zöld lett, észre sem néztem hogy őt nézem még meg nem kérdezte miért bámulom őt. Kissé elpirultam, kicsit nagyon.

- Csak furcsa.. - Néztem az ujjaim a combomon.

- Micsoda? Én rajtam valami? - Nevetése betöltötte az egész autót.

- Nem, hanem, hogy egy fiúval vagyok... kettesben.. - Motyogtam, és próbáltam kifejezni magam.

- Nem volt még barátod? - Hallottam a hangjában a meglepődést.

- De.. De azt inkább hagyjuk.. - Sóhajtottam. - Az nem volt jó.

- És ez jó?

Lassított le egy kissé romos épületben és leparkolt előtte. Válaszul bólintottam, és ő közelebb hajolt hozzám miután kicsatolta a biztonsági övét. Végig simította az arcomat, ajkaim nézte amitől pulzusom az egekbe szökött.

- Lesz még jobb is, de most menjünk mert nincs túl sok időnk itt!

Mosolyodott el és eltávolodott tőlem és kiszállt, én kissé pislogva ültem a kocsiban továbbra is. Mikor Harry kinyitotta a kocsi ajtót megugrottam, kicsatoltam a biztonsági övemet és kiszálltam. Mikor átölelte a derekam és egy gombnyomással bezárta a kocsi ajtót mentem mellette, kezeim a zsebembe dugtam. Párás idő volt, de az eső legalább el állt. Bementünk az épületbe, ahol BMX-esek és deszkások ugrattak pályákon, elvigyorodtam.

- Imádom nézni ahogy ugratnak, és trükköket csinálnak! - Zsongtam be és az egyik fából kialakított fél kört néztem amiben egy deszkás próbált trükköket csinálni. Van bennünk valami közös mert Harry is őket nézte bezsongva kissé, majd mikor megfogta az alkarom és egy fekete hajú srác felé húzott aki biciklin ült siettem utána.

- Hello, Zayn! - Kezelt le vele Harry, jó barátok lehetnek mert egy külön köszönési táncot jártak le előttem.

- Ő Elisha? - Nézett rám a fiú, aprót bólintottam.

- Elisha Dallas! - Néztem rá és felé nyújtottam a kezem bemutatkozásként.

- Zayn Malik! - Mosolygott és viszonozta kéz fogásomat.

- Mindjárt jövök! - Nézett rám Harry majd egy másik fiú felé ment aki a nevét kiabálta.

- Szóval te és Harry.. együtt vagytok?

Amint megkérdezte Zayn szemeim tágra nyíltak és a levegő is megakadt bennem.

- Nem. - Vágtam rá zavartan, de nem lenne rossz.

- Azt hittem, sokat mesélt rólad én csak azért gondoltam.. - Ringatózott a biciklijén előre-hátra.

- Rólam? Sokat? - Néztem rá, egyre gyanúsabb nekem Harry. Nem is beszélgetünk, mit tudhat rólam?

- Aha. - Rántott vállat. - De most mennem kell!

Ment az egyik ugrató felé engem egyedül hagyva, Harry-t néztem ahogy valakivel nevetgélt. Ez elég fura, hogy sokat mesélt róla, jó lett volna kideríteni miket de Zayn vadul trükközött így őt nem tudtam elkapni. Harry felé mentem lassan mert már 10 perce ott álltam egyedül.

- Én azt hittem együtt leszünk mivel ketten jöttünk. - Böktem meg a vállát kissé türelmetlenül.

- Ne haragudj, le foglaltak.. - Nevetett. - De már megyünk is!

Ölelte át a derekamat és elköszönt azoktól akiket ismert. Azt hittem tovább maradunk, de akkor tévedtem. A kocsija felé mentünk, beültem miután ő is beüt.

- Most hova megyünk? - Néztem rá kíváncsian.

- Hozzám. - Indult el mosolyogva a lakása felé.

- A szüleiddel élsz? - Pattantak ki szemeim egyből.

- Dehogy, albérletben.

- Albérletben?

- Azért dolgozom, tudod a kávézóban. - Nevetett.

- Oh, értem.

Néztem őt majd a sorházat ami előtt megállt, 4 ház volt egymás mellett. Közös volt az udvar, de látszott melyik kinek a része. Harry háza a 3. ház volt, az ajta sötét barna volt, a ház fala pedig krém színű, az ablakokat függönyök takarták belülről, egy kerti törpe volt a kis kertben a virágok között. Mikor Harry kiszállt én is követtem őt és bementünk a házba. Ugyan az az illat csapott meg amit az autóban éreztem. Ez Harry illata, szörnyen megfogott engem és le vett a lábamról a ház kinézete.Ahogy bejöttünk a bejárati ajtó előtt volt egy nagyobb szekrény. A konyha a folyosón jobbra volt, vele szemben pedig a nappaliba vezetett egy nagyobb ajtó. A fürdőszoba a bejárati ajtóval szemben volt, ezen kívül még 2 szoba volt, a hálószoba gondolom és a fürdő. Kibújtam a cipőmből ahogy Harry is tette, a táskámat a szekrényre tettem és mikor ő megfordult a tükörben gyorsan megigazítottam a hajamat majd mentem utána a konyhába, nagyobbra számítottam de így volt tökéletes.

- Megkínálhatlak valamivel? - Kotorászott a hűtőben.

- Nem, ettem otthon. - Néztem rá miután szemügyre vettem hogy egy üveg kristályvizet vesz ki és belekortyol.

- Akkor menjünk a hálóba. - Mosolygott rám.

- M-Mi? - Lepődtem meg ahogy húzott maga után.

- Csak pihenni és beszélni, nyugi!

Nevetett majd benyitott a hálószobájába, rend volt és jó illat. A párnákat az ágyon úgy helyezte hogy mindketten letudjunk feküdni az ágyra. Ő felmászott az ágyra és mutatta, hogy feküdjek mellé. Nagyot sóhajtottam és fel másztam az ágyra, a fejem az egyik párnára döntöttem, Harry is ezt tette velem szemben fekve.

- Akkor mi most barátok vagyunk? - Kérdeztem halkabban.

- Nem tudom.. - Sóhajtott, a meleg lehelletét éreztem az arcomon.

- Miért nem tudod? - Sütöttem le szemeimet kissé szomorúan.

- Nem tudok tőled távol maradni.. Veled akarom tölteni minden időmet. - Ujjaival lassan pödörni kezdte egy hajtincsemet.

- Azt mondtad nem akarsz barátnőt, Harry. - Nyitottam ki szemeim és az ö zöld szemeit bámultam.

- Én is azt hittem, de nem megy. - Csúsztatta kezét végig az oldalamon a derekamig.

- Nem akarok csalódni... Harry. - Motyogtam mire ő közelebb húzott magához és átölelt. Nem tudom meddig feküdhettünk így, de egy idő után szemeim lecsukódtak és elaludtam karjaiban.