2. Rész - Közös hely.

Reggel szemeim kipattantak az ébresztőm hangjára. Nyöszörögtem ahogy a fejemre húztam a párnát, de így is hallottam Guns N' Roses - Sweet Child O' Mine című dalát. Kinyomtam az ébresztőt és végre abba maradt a zene, 6:05. Néztem az órára és fel ültem az ágyamban, erőt vettem magamon és megfogtam a mai ruháimat, és a fürdőszoba felé mentem.

-

Anya már elment dolgozni, a reggelimet ettem és közben Lisa-val beszélgettem. 7.10-et mutatott az óra így elindultam sietősen miután felhúztam a tornacipőmet. A buszmegállóban vártam zenét hallgatva, úgy néz ki késik a busz már 10 perce. Szitkozódva néztem meg az időt majd mikor egy autó lelassított előttem kissé meglepődtem ahogy felismertem a nagy fekete autót.

- Késik a busz? Ugorj be! - Nézett rám a göndör hajú srác.

- Öhm, megvárom. - Motyogtam kissé zavarban, nem értem miért szorult össze így a gyomrom.

- Elfogsz késni, ülj már be!

Nevetett, aprót bólintottam és beültem mellé az anyós ülésre. Sunyiban végig mértem őt, fehér converse, fekete nadrág, egy fehér trikó, egy piros kockás ing és egy sapka ami alá begyűrte göndör fürtjeit. Gyorsan elfordultam mikor rám nézett, becsatoltam a biztonsági övet mikor elindult.

- A barátnőd nem lesz féltékeny? - Bámultam az ölemben lévő kezeimet, az illata az egész kocsit betöltötte.

- Nincsen barátnőm, Elisha.

Láttam a szemem sarkából, hogy rám néz egy pillanatra. Válasza valamiért pillangókat csalt a hasamba, én is rá néztem mielőtt kibukott volna belőlem ez a mondtad.

- Akkor jó. Vagy is.. Nem jó, csak.. izé..

Motyogtam összezavartan és eléggé kellemetlenül, mikor nevetni kezdett és leparkolt rám nézett.

- Értem, hogy mit akarsz mondani. Nincsen barátnőm, és nem is szeretnék.

Válasza kissé rosszul esett, de legalább kiverem őt a fejemből.

- Oh.. Értem, csak Jessica mindig rajtad csüng és azt hittem.... - Nem vagyok vele együtt, nem is lennék. - Vágott a szavamba.

Bólintottam egyet majd kicsatoltam a biztonsági övet és kiszálltam mikor ő is. Az emberek engem néztek majd őt felváltva, gondolom nem ilyen lányokkal szokott iskolába jönni. Kissé meglepett mikor átölelte a vállam és úgy mentünk be a suliba, itt is sokan megbámultak minket. Lisa szemei majd kiestek mikor a folyosó végén észre vett minket. Harry nem sokkal később elengedte a vállamat és ment a barátjához, én pedig Lisa felé mentem.

- Mi a... - Ennyi bukott csak ki belőle.

- Nem jött a busz, és behozott. - Magyarázkodtam neki ahogy bementünk a tanterembe, leültem az utolsó padba az ablaknál. Kissé tágra nyíltak szemeim mikor Harry mellém ült, táskáját maga elé dobta az asztalra. Nem szólt hozzám, így gondoltam én sem mondok semmit. A pink színű körmeim nézegettem egész órán, elég unalmas volt a matek. A következő óra tesi volt, az öltöző felé mentem mikor valaki elkapta az alkaromat. Lisa volt az megnyugvásomra, mikor rémült arcot vágott kissé megijesztett engem is.

- Mi a baj, Lisa? - Néztem rá nagyot mikor a lány öltözőbe tolt.

- Két éve az osztálytársam, rengeteg csajjal volt már de ilyennek még nem láttam őt. - Hadarta el.

- Kiről beszélsz? Harry-ről? - A csevegés közben előszedtem a tesi cuccomat.

- Láttam, hogy néz rád... - Suttogta, hogy senki ne hallja.

- Butaságokat beszélsz! - Tettem a két kezem a vállára.

- Nem beszélek butaságokat! - Háborodott fel és ő is a kezét a vállamra tette. - Láttam amit láttam!

- Jól van, de nem jönne össze senkivel. Ezt ő mondta reggel.

Motyogtam és átvettem a tesi ruhámat, ő csak szem forgatva leült a padra.

-

Eljött a hétvége végre, Lisaval együtt mentünk ki a suliból. Harry-re pillantottam, meglepetésemre ő is engem nézett. Lisa elkapott mielőtt elbotlottam volna a járda szegélyében, mikor felnéztem ő mosolyogva rázta meg a fejét és ment Louis-sal a kocsija felé. Kissé kipirult az arcom, Lisa sajnos a másik irányba lakik így elbúcsúztunk egymástól. A buszmegállóba sétáltam és a fülhallgatómat kerestem a táskámban, de elveszett a sok tankönyv között.

- Ezt keresed? - Egy rekedtes hang szólalt meg mögöttem. Harry.

- Hogy került hozzád? - Vettem el tőle gyorsan a fülhallgatómat.

- Leejteted. - Mosolyodott el, gödröcskéi jól látszottak.

- Köszi, szia! - Motyogtam az orrom alatt, a busz jött és fel szálltam majd leültem. Harry intett nekem amit én viszonoztam, még mindig mosolygott. Elmosolyodtam én is zöld szemeit néztem, de a busz elindult és egyre távolodtunk egymástól. Nagyot sóhajtottam és bekapcsoltam a zenét a telefonomon, az ablakon bámulva gondolkoztam. Mikor leszálltam a buszról haza sétáltam, anya még nem ért haza így arra gondoltam, hogy elmegyek sétálni. Levettem a kapucnis felsőmet és a derekamra kötöttem, majd kimentem az ajtón. Elindultam valamerre, furcsa módon a nap sütött. Londonban általában szakad az eső mindig, de most nem aminek örültem mert legalább semmi nem befolyásolta a város nézésemet. Lassú léptekben sétálgattam az erdőben, Amy Winehouse-t hallgattam közben. Figyelmem egy alakra terelődött aki egy kisebb szikla tetején ült. Kikapcsoltam a zenét mikor megismertem göndör fürtjeit.

- Harry? - Kérdeztem mikor a sziklához értem. Ő megfordult hirtelen és a mély levegőt amit nem rég beszívott lassan és megkönnyebbülten fújta ki.

- Szia, El. - Nézett rám. - Azt hittem más vagy, hogy találtál rám?

- Én csak sétáltam, nem kerestelek. - Motyogtam amikor segített felmászni magához. - Bujkálsz?

- Lehetséges.. - Nevetett halkan, amit én igennek vettem. - És te?

- Én csak gondoltam körbe nézek a városban, de végül valamiért itt kötöttem ki. - Húztam fel a lábaim és átöleltem őket.

- Én már régóta ide járok ki, ha ki kell szellőztetnem a fejemet. - Beszélt kicsit halkabban, mély hangja miatt alig tudtam kivenni szavait.

- Nem akarok tolakodó lenni, de történt valami? - Néztem az előttünk lévő fákat, egy kisebb szakadék szélén volt a szikla amin ültünk.

- Nem lényeges, nem akarlak fárasztani a gondjaimmal. - Legyintett nevetve, bár kissé csalódott volt.

- Elmondhatod nekem nyugodtan, ha szeretnéd. Meghallgatom. - Néztem őt, ő is engem nézett.

- Nem szeretném.

Nézett rám, szavai kissé rosszul estek de nem értem mit gondoltam.. Hisz nem is ismer, hogy mondaná el nekem a gondjait? A gondolkozásomból kizökkentett mikor megfogta a felkaromat óvatosan.

- Haza kell mennem, elvigyelek? - Nézett engem nagy zöld szemeivel.

- Nem, nem. Én maradok, de azért köszi. - Mosolyodtam el halványan. - Harry.. - Mondtam halkan.

- Hmm? - Nézett rám miután lemászott a szikláról.

- Holnap is itt leszel? - Kérdeztem halkabban mint akartam, a gyomrom görcsbe rándult ahogy válaszára vártam.

- Ha nem esik az eső itt mindig megtalálsz. - Nézett a szemembe, aprót bólintottam mire ő közelebb hajolt. Szemeim tágra nyíltak ahogy egy gyengéd puszit nyomott az arcomra. - Legyen ez a mi közös helyünk! - Motyogta mély hangján, amire csak bólintottam egyet zavarodottan. Ahogy sétált a faágak és a levelek ropogtak a lábai alatt, magam elé bámultam és szívem erősen dörömbölt a mellkasomban. Ahol ajkai érintették a bőrömet ott lángolt az egész terület, végig simítottam ujjaimmal azt a részt az arcomon majd hátra pillantottam de Harry már sehol nem volt. Szavai visszhangoztak a fülemben ,, Legyen ez a mi közös helyünk! " kissé hihetetlenül hangzott ez az ő szájából. Általában a suli legmenőbb csajaival lóg, a suliban rám se néz most meg hirtelen van egy közös helyünk. Zavaros. Csak ne essek belé, mert onnantól kezdve eléggé nehéz lesz az életem, ha csak...